Hosszú kilométereken át autóztunk a stábbal, mire végre megláttuk a Balatont. Utoljára ősszel voltunk itt forgatni és most ismét a magyar tengerhez érkeztünk, hogy részt vegyünk a MEKDSZ Téli túlélőtáborában és szombaton este egy igazi shoeshine bulival adjunk meg a túléléshez szükséges ütemet.
A tábort Járay Marci a MEKDSZ – volt – főtitkára nyitotta meg, aki párhuzamba állította az úszás tanulását az életben való haladással. Ő elsőként 25 méteres szakaszokra osztotta fel a medencét és igyekezett az adott szakaszt teljesíteni. Az életet fel kell osztani szakaszokra azonban hajlamosak vagyunk mi is csak túlélni és nem megélni az adott szakaszt a maga fájdalmaival, kihívásaival, örömeivel.
A hétvége főbb tanításait Igors Rautmanis az IFES európai régiójának megbízott főtitkára tartotta, aki Jeremiás próféta életpéldája által a hitbeli elmélyülésre buzdította a résztvevőket. Előadásában beszélt arról, miként érzékelünk kétféle valóságot. Egyrészt ami a kinti világban történik, másrészt, ahogy mi érzékeljük a világban történteket. Míg az előbbi változatlan, addig az utóbbit mi alakíthatjuk ki. De hallhattunk arról is, miként kell teret adnunk Isten jelenlétének az életünkben a Sabbath által. Illetve a célok kitűzéséről és megvalósításáról is szó esett. Fontos, hogy naponta tudatosítsuk magunkban: „Istennek mindennel célja van az életünkben. Istennek terve van Veled”- emelte ki Igors.
A reggeli pacsirta imára álmos szemekkel érkeztünk, ami a hajnalokba torkolló beszélgetések és az El Mondo caféban tartott társasjátékoknak következménye volt. Mégis jó hangulatban telt, örömmel imádkoztunk az Úrhoz, megalapozva az előttünk álló napot. A szombati estét nem csupán a játékos est tette izgalmasabbá, hanem Marci búcsúztatása is. A MEKDSZ főtitkár meghatódva 9 éves szolgálata után adta át helyét az új főtitkárnak Bayer Áronnak. Akit az aznap tartott közgyűlésen választottak meg. A szombat estét egy nagy bulival zártuk, ahol HuszárDomi, Bazsik és Silversound ismét megadták a népnek, amit meg kellett.
Miközben autózunk hazafelé a kocsit dobálja a nagy szél az autópályán. Imádkozunk és éneklünk Domival meg persze egymás szavába vágva osztjuk meg az utóbbi időben átélt élményeket. Mi a célja az életünknek? Hogyan válhatunk áldássá mások számára? A nagy nevetések nyomokban értelmes gondolatokat is tartalmaznak. Egyben azonban megerősítést kaptunk a mögöttünk álló hétvégén. Itt az idő. Szenvedni. Frusztrálódni. Fejlődni. Örülni. Nem csupán félve-rohanva, hanem a Istenre figyelve. Itt az idő: elkezdeni élni.
