Közegyházi költségvetési támogatás nélkül, de összefogással idén is lesz Csillagpont – mondja Szontágh Szabolcs. A Zsinati Ifjúsági Iroda vezetőjével az anyagi nehézségek mellett a szervezés jelenlegi állásáról, a júliusi ifjúsági találkozó karakteréről és egy megvalósításra váró álomról, az országos református családos találkozóról is beszélgettünk.
A decemberi híradások óta sokan azt hiszik, idén nem lesz Csillagpont. Tényleg nem lesz?
Csillagpont lesz. Arról, hogy nem lesz, nem volt szó, végig az volt a kérdés, hogy a finanszírozása hogy oldódik meg. Mindenkit megnyugtatok, hogy a Csillagpont 2015. július 21. és 25. között Tatán megvalósul.
Internetes fórumokon arra kértétek az embereket, imádkozzanak a találkozó jövőjéért. Mi történt?
Novemberben a Zsinat megerősítette, hogy az idei Csillagpont – addigra már elkezdődött – szervezése folytatódjon, valamint felkérte a Zsinati Tanácsot, hogy gondoskodjon anyagi forrásokról egy országos családos találkozó életre hívásához. Utóbbira azért volt szükség, mert a családosok számára egy másik teret, helyszínt készítünk elő a találkozásra. Viszont a Zsinati Tanácsnak decemberben már egy új helyzettel kellett megbirkóznia, nevezetesen, hogy „az annyi nem annyi, amivel számoltak". Az állami költségvetés tervezetéből az derült ki, hogy 2015-ben a vártnál jóval kevesebb szabadon felhasználható forrás jut az egyházaknak. Mindez a zsinati ciklusváltás közepén. Felelős vezetőinknek olyan pénzügyi döntéseket kellett hozniuk, hogy jó szívvel hagyhassák az egyházat a következő ciklusra. Ennek az lett a következménye, hogy a Zsinati Tanács úgy döntött: az idei Csillagpontot a közegyházi költségvetésből nem tudja finanszírozni, ugyanakkor – mivel ez már több mint egy évtizede létező, jó és áldásos találkozó – megerősítette, hogy folytatódjon a szervezése. S bár megértették a megálmodott családos találkozó szükségszerűségét, de úgy látták, 2015-re ezt az álmot el kell engednünk.
Családos találkozó nem lesz, de a Csillagpont korhatáros lesz?
Igen, korhatár most is lesz, (ahogy eddig is volt,) de az évek számánál fontosabb tényező az élethelyzet. A legutóbbi találkozókon egyre nagyobb számban vett részt a 14-16 év közötti, konfirmandus korosztály. Ők már nem gyermekek, hanem a fiatal kamaszok. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy az egyetemisták életkora kitolódik, s ezzel együtt a családalapítás időpontja is, átlagosan 30éves kor utánra. A Csillagpont célcsoportja a fiatalok. 2003 óta eltelt tizenkét év, egy generáció felnőtt, családot alapított, de többszázan még visszajárnak, mert nem akarnak kimaradni ebből az életérzésből. Onnantól kezdve, hogy valakinek gyermeke van, egész más hívószavai vannak az adott témához, egész más „igényei" vannak a találkozóval kapcsolatban . A résztvevők számára ezek talán nem karakteresek, de a szervezőknek más irányt jelentenek. S azt is látni kell, hogy az egyházon belül az ember szerepe, őrállói posztja változik. Nehéz ezt megélni, de nekünk segíteni kell az embereket, hogy családosként is megtalálják helyüket az egyházban. Ezért is született meg az a döntés, hogy az ifjúságot és a gyermekes családosokat, ezt a két – jól elkülöníthető élethelyzetben lévő – réteget célszerűbb kettéválasztani. Ezért a Csillagpontra azokat a 14-35 közötti fiatalokat hívjuk, akiknek még nem alapítottak családot és a fiatal házasokat, akiknek még nincs gyerekük.
Ezért találtátok ki a családos találkozót, de az most nem lesz...
2015-ben nem lesz. Leginkább az hiányzik hozzá, hogy megtaláljuk azt a magot, amelyik magáénak érzi, s kézbeveszi a családos találkozó szervezését, de nagyon nehéz ezt úgy megtalálni, hogy az alapfeltételeket nem tudod kézzelfogható, anyagi módon hozzátenni. Mindenki bízik abban, hogy ez az anyagi helyzet – nem esetszerűen, hanem rendszerszinten – változni fog. Hisszük, hogy a jövőben a családi találkozónak is kialakul a biztos önkéntesi bázisa, s az egyházunk mellé tudja majd tenni azt a biztos anyagi alapot, amire lehet építeni.
Nem lehetne addig mégis a Csillagpontra hívni a családokat?
Nem, ahogy egy nagy hajót sem tudsz könnyedén más irányba kormányozni. Az egész országot bejártuk, hogy helyszínt találjunk. Mire odáig jutottunk, hogy válasszunk, már megszületett a döntés: szükségszerű, hogy szétválasszuk a Csillagpontot és a családos találkozót. Egyébként Tata sem lenne alkalmas a markánsan különböző igények kielégítésére. Ez egy átgondolt döntés volt felvállalt következményekkel, s hisszük azt, hogy minden résztvevőnek az örömére fog szolgálni így a találkozó.
Mi az az irány, amire most beállt a Csillagpont hajója?
Visszakanyarodva az eredeti elképzelésekhez, a középiskolásokat és az egyetemista korosztályt akarjuk karakteresen megszólítani. Azt látjuk, hogy az elmúlt években hiába növekedett az egyházunk oktatási intézményhálózata, az nem föltétlenül kapcsolható össze a gyülekezeteink ifjúsági életének gyarapodásával. Szeretnénk megszólítani az intézményekben tanuló fiatalokat, s egyfajta kapu lenni, ami után a református fiatalok könnyebben el tudják hívni barátaikat az ifijükbe is. Miközben a gyülekezeteink fiataljaira is hat, hogy több ezren vannak együtt Istent dicsérve, mert látják: nem „kihalófélben levő fajta" a fiatal református.
Mi történt az említett költségvetési vita óta? Hogy állnak a pénzügyek?
Miközben meg kell küzdenünk a szervezés kihívásaival, a finanszírozás kérdése is a nyakunkba szakadt. Eddig nagyon nagy biztonságot jelentett, hogy a Csillagpont költségvetési forrásainak felét a közegyházi támogatás tette ki. Most különösen is megérezzük az Isten gondviselését: a mannát nem lehet gyűjtögetni, szó szerint a mindennapok eledele, adagja, összege megvan, s feladatunk, hogy fejtsük fel a lehetséges forrásokat, hiszen a nagyobb kiadások hamarosan jönnek. Hála Istennek, már több helyről is kaptunk többet, mint puszta támogató gondolatot. Még az említett zsinati tanácsi ülésen felállt Balla Péter, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora, s jelezte, intézménye anyagiakkal is szívesen támogatja a Csillagpontot. Most tárgyalunk az Egyetemmel és a Szeretetszolgálattal, de az egyházkerületekkel, az egyházmegyékkel és a gyülekezetekkel is keressük a kapcsolatot, hogy megtaláljuk a lehetséges segítségi formákat.
A részvételi díj emelkedik?
Csekély mértékben emelkedik, de nem azért, mert ez a helyzet állt elő, hanem mert 2013-tól sok mindennek növekedett az ára. Mi ezeket a változásokat próbáljuk nem lekövetni, különben jelentősen meg kellene emelni a regisztrációs díjat. Párszáz forintos növelést tervezünk, ez nem sok, de több mint jelképes. További drágulással viszont nem szeretnénk a résztvevőket terhelni, inkább a beszállítóinkkal próbálunk kedvező árakat kialkudni. Akiktől korábban bármilyen szolgáltatást vagy eszközt rendeltünk, azok bátran mernek velünk szerződni, mert tudják, hogy a Csillagpont résztvevői vigyáznak a tábor területére, eszközeire. Nemrég egyeztettünk a Tatán illetékes hatóságokkal, ők is jó benyomással vannak rólunk. Köszönet ezért mindenkinek.
Hogy halad a szervezés?
Két jól elkülöníthető üteme van, olyan ez, mint mikor a mag szárba szökken: a második a látványos, de már az elsőben is nagyon sok minden eldől. A Csillagpont esetében mindig a találkozó évének elején van a „szárbaszökkenés", addigra már nagyon sok „földalatti munkát" végeztünk el. Minden munkacsoportunk felállt s működik, ami nagy szó, hisz összesen negyvenről beszélünk. Kiemelném a lelki munkaágat: annyira keményen dolgoznak, hogy mi már hallottuk a készülő, bizalomról szóló főelőadásokat. Emellett toborozzák a kiscsoportvezetőket, még lehet jelentkezni! Honlapunkon és a Facebook-on hamarosan a részvételi díjaktól, a programról és egyéb praktikus kérdésekről is lehet majd tájékozódni.
Mit lehet tudni a találkozó programjáról?
A programstruktúrában jelentős változásokat tervezünk, hogy megerősítsük a közösségi élményt. Olyan közösségi tereket akarunk létrehozni, ahol lehetőség lesz arra, hogy ne csak egy-egy program legyen interaktív, hanem a résztvevők egymással is kapcsolatba kerüljenek. Megőrizzük a Csillagpont zeneiségét, de a délutánokat annak szenteljük, hogy a fiatalok egymással tudjanak találkozni. A délelőtti menetrend – reggeli áhítat, dicsőítés, főelőadás, kiscsoportos beszélgetés – pedig nem változik.
Kevesebb pénz, kevesebb zenekar?
Igen is, meg nem is. Egyrészt nem szeretnénk a saját egyházunkat kellemetlen anyagi helyzetbe hozni. Másrészt azt gondoljuk, hogy akkor van értelme egy-egy zenekari produkciónak a találkozón, ha megvan a közösségteremtő ereje. Főleg ezért változtatunk a struktúrán. Elhangzott, hogy ez egy „fapados" Csillagpont, mint ahogy vannak fapados repülőjáratok. Tény, hogy ebben a „szükséghelyzetben" sok kreativitást igényel a szervezés. De megnyugtathatok mindenkit, akik idén eljönnek a Csillagpontra, azok ugyanúgy jó élményekkel térhetnek haza, mint akik korábban voltak.
Forrás: reformatus.hu
