A körúton gyorsan haladnak el mellettünk Budapest impozáns épületei, melyeket a négyeshatos nagy ablakaiból csodálunk. A verőfényes napsütésben különösen szépnek látszanak. A Véradóbálra igyekszünk a LÖKbe ezen a pénteken, ahol ismét forgatunk és zenével örvendeztetjük meg a szórakozásra váró fiatalokat. Korán, még a bál előtt érkezünk a helyszínre, ahol sürgő-forgó emberek díszítenek, előkészítenek és nagy várakozással fogadnak minket. Mintha egy kaptárban lennénk, ahol méhek zsivaja tölti be a teret, a gyorsan jött tavasz örömére.
Az ajtónál egy Bogi nevű lány köszönti stábunkat és kedves mosollyal arcán regisztrációra szólít fel. „Még sohasem adtam vért ezelőtt, de most szeretnék”– szemében elszántsággal vegyített félelmet látok. Megemlíti, hogy számára hatalmas erőt ad a közösség itt megtapasztalható ereje és arra motiválja, hogy legyőzze félelmeit. Nincsen ezzel egyedül. Ahogy telik az idő, nem csupán a tánctéren sokasodik a 20-es évek Amerikája stílusban felöltözött embersereg, hanem a folyosón is egyre többen várakoznak. Miután az ápolók előkészítik a terepet, indulhat a véradás. Itt szólítom meg a hózentrógert viselő Bálintot, miközben a tánctéren már javában zajlik a Charleston tanítás. Már több, mint tízszer adott vért és nagyon fontosnak tartja, hogy másokon ilyen módon is segíthessen. Elmondása szerint a bál tökéletes közeget teremt erre. Ezeket a gondolatokat fűzi tovább Makai Csongor a bál főszervezője is. A bál egyik célja, hogy a jó megtételére hívja a fiatalokat, egy lehetséges és nem hétköznapi platformot teremtve az adakozásra. Amint elkezdünk forgatni az idő megállás nélkül tovaszalad és már a keverőpult mögött találjuk magunkat, hogy egy igazi shoeshine partyval koronázzuk meg az estét.
Ami különösen tetszett nekünk, hogy a bálon egész este önkéntesek forogtak a konyhában, hogy ingyenes limonádéval és szendvicsekkel lássák el a véradásban és táncban megfáradt bálozókat. A bál sokszínű programkínálatában azok is megtalálhatták a kedvencüket, akik nem ropták túl lelkesen a táncot. A hosszú előtér folyosóján kis csapatok verődtek össze, akik hajnalig tartó beszélgetés közepette társasjátékoztak és puzzle-t raktak ki. Az este csapatunk számára is különlegesen fontos volt, hiszen ismét forgattunk és csapattunk egy hatalmas bulit. Bazsik és Huszár éjféltől szórakoztatta a táncban, magasztos gondolatokban és véradásban megfáradt fiatalokat.